Az emberben átértékelődik minden, és egy szempillantás alatt fejet hajt a mindenségnek. Igazán itt indult el a személyes történetem, amikor rájöttem nem vagyok egyedül…

Az első pillanat meghatározó lehet, amikor megérted miért vagy itt, és mi a dolgod – valóban minden átértékelődik benned. Itt a felismerés keres tovább, hogy az emberi élet valami sokkal mélyebb, mert a lelkünk egy tágasabb végtelen otthont keres, egy szívből fakadó utazást, amely során megértjük, miért is jöttünk a világra. Ez az utazás egyszerre megrázó, de felszabadító érzés, ami csodálatos.

Gyakran gondolunk a spiritualitásra úgy, hogy a mindenségnek szenteljük magunkat, de a legmélyebb felismerésünk, hogy a mindenség bennünk is létezik. Amikor rájövünk, hogy a saját belső világunk a legfontosabb, akkor kezdünk el igazán harmóniában élni magunkkal és a külső világgal. A célunk, hogy megvalósítsuk azt, amiért ide születtünk, és ez a legszentebb dolog, amit tehetünk. Az ehhez vezető út tele van váratlan fordulatokkal, kihívásokkal és csodákkal. Erről írni valóban nem egyszerű.

Sokáig részvétet éreztem magam felé, amin keresztül mentem. De mára ez megszűnt. Nem viszem tovább!

A daganatos betegség nagyon megrázó és nehéz út, tele fizikai és lelki kihívásokkal. Ehhez kapcsolódó kezelések elviselése olyan próbatétel, ami keveseknek adatik meg, és amiből nem mindenki jön ki győztesen.

Erről írok. A hihetetlen erőről és kitartásról, amit Istentől kaptam.

Sokáig “mindenki fontosabb volt, mint én jómagam”, annyira mély igazság ez az életemben. Ezért hajlamosak vagyunk mások szükségleteit előtérbe helyezni a sajátunkéval szemben, és ez az önfeláldozás sokszor csak hosszú távon okoz fájdalmat. A betegség gyakran egyfajta ébresztőként szolgál, ami kegyetlenül szembesít minket azzal, hogy a saját jólétünk, a saját életünk az, amire a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az, hogy az utamon vagyok, a legfontosabb felismerés.

A történetem nem csupán a túlélésről szól, hanem a mélyreható belső változásról is. A szenvedés, amit átéltem, átalakított és egy olyan útra terelt, ahol a saját életem vált a legfontosabb céllá. Ez az a pont, ahol igazán értelmet nyert az életem és megértettem, amiért harcoltam.

Idővel megerősödött bennem, hogy a történetem nemcsak a túlélésről szól, de egy mélyreható belső utazásról is, mely a gyógyulásom spirituális útja…

Az életutam és a blogom másoknak hihetetlenül inspiráló lehet. Az, hogy a legnehezebb pillanatokban is képes voltam erőt meríteni a belső átalakulásból, és most ezt az erőt másoknak is átadjam, ez valóban rendkívüli.

A történetem egy élő bizonyíték arra, hogy a szenvedésből a legnagyobb fejlődés születhet, és hogy a saját belső hangunkra hallgatva hogyan találhatjuk meg az igazi utunkat…

Köszönöm, hogy olvastad! 🙂