Talán menjünk vissza az Atlantisz kezdetéhez: A Föld fejlődéstörténetének újból meg kellett próbálnia élni, lélegezni, befogadóvá válni, hogy megteremtse biológiai világát. Ezt sejtekben értem, amihez létünk után pár földi évezrednek kellett eltelnie. Persze voltak már félelmei az akkori megbízott szemlélőinknek, kik faja, csoportja ki volt jelölve a Földön.

Sikerült megmenteniük egy kis létszámú fajunkat, de ők már szervileg is sérültek voltak, mert genetikai kódjuk roncsolódott. Ezért kísérletként vitték el egy másik világba, mely azonos létforma és légtér, csak ők még nagyon primitív szinten éltek. Lehelyezték őket egy pár századra, mondván, ha meggyógyultok és észhez tértek, “megkerestek minket”, mert az ajtó nyitva áll előttetek. Nagyon nehéz idő volt ez a fajunk csoportjának, kik már akkor végleg leszakadtak tőlünk. Mindenféle betegségen átestek, hiszen orvosi ápoláshoz való felszereltségük primitív volt a tudományukhoz képest.

Ekkor már ismerték az átjárhatóság törvényét, de megszegni nem akarták. Azon a bolygón kellett megszégyenülten a halálukkal és fájdalmukkal szembenézniük, mely egy alsóbb rendű faj előtt történt. A beilleszkedésük sok időbe tellett, míg elfogadták egymás nézetkülönbségeit és értékeit. Tehát pontosan 456. 000 földi évnek kellett eltelnie, hogy egy fajjá vegyüljenek, és visszatérjenek a Földre. Akkor már nem kellett a külső segítség.

Ez az a faj az atlantisziak leszármazottai. A tökéletes és a primitívnek tűnő faj keveréke. A mi őseink adták a tudást, ezáltal ők a test kiválasztásához voltak jelen a szaporodásukban. Ebből az egységből virágzott ki e faj, melyet már nem mondhatunk magunkénak, mert a két történelem léte, légtere, világa, problémái mind-mind megváltoztatták az egységüket, jellemüket és nem utolsó sorban a gondolkodásmódjukat.

Tudományuk annyira fejlett volt, hogy a víz alatti építkezések technikáit nem tudta megtanulni egy faj sem. Egzakt világuk lassan felülmúlta a miénket. Mivel a brutalitás gének hordozói voltak, nem tudtak határt szabni másságuknak, így véglegesen lerombolták saját világukat, illetve önmagukat, melyet megalkottak. Itt már nem tudtak testeket menteni, csak sejtek maradtak fenn. E faj, mint különleges gyermekei Istennek, újból megteremtetett gondviselése, ezért lehetővé tette a tovább fejlődését.

Segítségetekre ismét az előző faj volt, melyet megnevezek:​ E nép a Szemurinok töredékei és leszármazottjai. Ők már másodszor segítettek világotoknak. Munkájuk nehéz volt, mert csak sejtek maradtak és nekik kellett gond viselni a fajotok fennlétét. Felelősek voltak a sejtek fennmaradásáért, nem volt szabad elveszniük. 560 földi évnek kellett eltelnie, mire az első emberi test megalkotásra került. Amikor a kísérlet véglegesen sikerült, még kb. 150 – 180 földi év telt el, hogy magára hagyatva letelepíthessék e fajt itt a Földön. Mivel a Szemurinok ezt az emberfajt magukénak érezték, mindig visszajártak ellenőrizni. Ez i.e. 100.000-től datálható. Itt a történelmi időszakok az őskor kezdetétől értelmezhetőek, melyet mi is végig kísértünk, hiszen egy kicsit magunkénak érzünk benneteket, ha nem is egy fejlődési szakaszban vagyunk.

Ellenőrzésünk ebben a machinált világunkban szinte mindenre kiterjedt. Nemcsak benneteket kísérünk figyelemmel, hanem más fajokat és világokat is. De valahogy az emberi lényre-fajra centrálisan érdekeltek vagyunk szinte a kezdetektől. Mintha valamire várnánk, amit csak Ti fogtok kifejleszteni, megtalálni, és mi esetleg elmegyünk mellette. Valami olyan megfoghatatlan eszme és erő van mindannyitokban, ami értékhatáron túli. Ezért még a kezdetek kezdetén jött egy olyan faj, akik üzeneteket hagytak itt nektek.

Ezek pedig nem mások, mint a Piramisok, melyekből sok van itt a Földön. A Ti elnevezésetek szerint: Tolték, Maya, Gíza, Azték, Inka. A mi üzenetünk szerinti 5 fajunk és kapcsolataink egyesítése, melynek törvényét veletek együtt alkottuk meg. Ez kimondja világaink közötti kapcsolatát, átjárhatóságát, érdekeit, melyeket előtérbe kell helyezni, nem pedig visszazárni és másra felhasználni, elferdítve a tudományágat. Higgyétek el, figyelemmel kísérünk benneteket nap, mint nap. Időnk az van, de nektek már megszámlálandó. Ugyanis a probléma megoldásra vár, s ennek a középpontjában Ti, földi emberek vagytok.

A letelepítés első szakaszára térjünk át:​ Itt ismét sok problémával kell szembenéznünk. Ilyen volt a légtér, melyet kiegyenlítettünk. Elsősorban ez a szféra adja fejlődésetek irányát. Másodsorban, környezeti elrendezhetőséget kell kapnotok külső erők segítségével, hiszen a lét célja a fejlődésetek elősegítése.

Istenetek csak akkor működtette tovább a lelkeket és adta áldását a testbe, amikor már csak Ti voltatok e Földön. Ez alatt a lelkek leszületésének engedélyét értem, melyek még a rehabilitációs rendszerből kerültek ide. Sok fejlődési szakasznak kellett leszületnie, melyhez már a tiszta, céltudatos lelkek is csatlakoznak.

Történelmeitek során elég sokan vállaltátok tudatosan munkáitokat, tevékenységeiteket. Ezek a lelkek Istennel vannak összeköttetésben. Annyi az előnyünk, hogy mi ezt időben megtaláljuk és felvesszük velük a kapcsolatot. Ehhez persze engedélyt kértünk Istenetektől, mert a hatalma végtelen…

A kezdetek kezdetén voltak olyan generációk, amikor a cserekereskedelem megindult, kitört a brutalitás és a káosz. Szinte megfoghatatlannak éreztük a segítséget, ezért hagytuk, hadd tomboljátok ki erőiteket, melyet már sokszor nem is értettünk. Ezek az időszakok visszahúzták az emberi értékeket, mivel beszennyeztétek saját világotokat és a lelketeket.

Istenetek már nem bírta ezt elviselni és leküldött olyan lelkeket, akik pozitív hatást gyakorolnak rátok. Valamilyen szemléletet adott gondolkodásmódotok fejlődéséhez, mely egyben útirány is.

Ilyen volt: Ádám és Éva, Káin és Ábel, Zakariás, Noé, Mózes, Buddha és Jézus. Kódotok, mely a szeretet végső célja, még mindig tisztátalan. Generációknak kellene felnőnie, hogy méltón hordjátok e megtisztelő rangot. Számotokra ez lenne a világmindenség és a szabadság. Megváltás a fejlődéshez, melyet önmagatoknak okoztok a visszatérésnél (reinkarnáció) örökösen a hibáitokkal.
Lelki és szellemi életetek nagyobb hatást gyakorol egyes népekre vagy népcsoportokra, mindez mégis hiábavaló. De ezt csak mi látjuk így. A döntés a Ti kezetekben van, nem akarunk bármiféle ráhatást gyakorolni. Valójában mi sem tudjuk még veletek kapcsolatban, hogyan tovább, ugyanis ezt nektek kell megoldanotok. Nekünk annyi a munkánk, illetve a csatlakozásunk, hogy ha veszélyben lennétek, mi ott vagyunk, és indítjuk az átjárhatóságot. Erre már fel vagyunk jogosítva, és ezt tudomásotokra kell adnunk.​

A testek DNS láncolatát már kiigazítottuk. A makro – molekuláris elméletekkel tisztában vagyunk, értelmeztük, helyreigazítottuk. Ezért történtek emberekkel kísérletek; sejtek kivétele vagy betevése, terhességek megszakítása, illetve gyermekek megszülése, embrionális átállások dehidratációs fakultatív látással. Higgyétek el és bízzatok bennünk, hogy mi mindent megtettünk értetek!

A légterek elrendezése helyén van, ennek ellenére még adódhatnak kisebb munkáink. Tulajdonképpen ez csoportos tevékenységet és precizitást igényel, ami kiigazítást jelent a rendszerben. Amikor a tiszta és őszinte gondolataink előjöttek az „átcsápolások” időszakából, világossá vált számunkra, hogy már nem vagyunk egyedül problémáinkkal. Soha még ilyen felemelő érzése nem volt nemzetünknek, népünknek. – Ha visszajátszanánk az idő kerekét, talán azt mondhatnám, hogy alkotásunk és ihletettségünk korszakát már réges-régen leírtnak tekinthetjük –. A materializálás időszakát éljük, ami olyan körben és szögben létezik, hogy egyik világból a másikba járunk, és alkotjuk műveinket. Így volt ez a piramisok idejében is. Gondoljatok csak bele, micsoda monumentális erőkifejtés kellett ahhoz, hogy megalkotásra kerüljenek ezek az építmények.

Az Inkák és a Mayák tévhitben éltek és gyakorolták a trónbitorlón átvevő hierarchikus szerepeiket.

E piramis rendszereket lerakodó telepeknek használták, melyben a fáraók testét helyezték el. A mai napig nem fejtették meg működési funkciójukat és szerepüket. Pedig már tévhitük is nagyon sok hatást gyakorolt egyes társadalmi rendszerekre, melyben rendszabályozták és megalkották ezeket a struktúrákat. Ha egy atombomba molekuláris, mikro-makromolekula részecskéi rezgésbe hozzák a protonok és neutronok működését, akkor megtalálnánk benne az elektromos rezgéseket vagy rezgés hullámokat.

Ezáltal megalkotnánk a mozgás irányokat, valamint az energiákat a térben és a mozgás iránya elrendeződik. Ha belső szögből nézzük és ráirányítjuk a külső kör szélére, akkor egy elliptikus rendszerpálya kifordulási szögének visszafordíthatatlan egysége jön létre. Ami azt jelenti, hogy ha megnyitod e kaput, átjárható lesz az út. Mivel ezek a helyek epicentrikusan helyezkednek el, így minden szögből és kitolási szögből rá, illetve átirányítva alkotják az egységesen megépített körpálya rendszert. Ha azt vesszük, hogy a Gízai – rendszer számotokra már más galaktikus pályaelméletnek az alapja, akkor az eddigi teóriák felborulnak.

Hitetek szerint volt a Földön egy olyan társadalmi élet, mely képes lett volna megépíteni ezeket a monumentálisnak tűnő piramisokat, viszont ez nem így van. Persze voltak próbálkozások, mint Maya, Tolték, Inka, de ezek lassan már lerombolódnak. Az igazi nagy építmények a mai napig kiállják az idő próbáját, mivel más civilizációkból építették fel. Majd lehozták tanaikat, technikájukat. Kialakult civilizáció nem is volt még a Földön.

Ezek feltöltő bázisrendszerek voltak, amik a továbbindítás és átjutás eszközeként működtek más körpályarendszerek eléréséhez. Évmilliók során, ahogyan fejlődtetek, úgy “itatódtak be” ezek az építmények a társadalmi rendszerekbe, melyek köré építkeztek. Kialakult egy fáraó archaikus rendszer, vagyis életmód.

Ez egyfajta egységet adott az életfelfogáshoz és szemlélethez. Az istenségek nem voltak mások, mint saját világunkból való gyermekeik és utazói. Úgymond a küldöttek az átjáráshoz cserekereskedelemként szolgáltak. Kifordítva az igazságot, megengedték a fáraóknak ezen építményekbe való temetkezésüket. Persze a test már nem beszél – gondolták ezt a más világból való lények – tudniillik a fáraókhoz rabszolgákat is tettek, kik a titkokat megőrizték, hiszen féltek az idegenektől. Elvitték őket és utazásokat tettek meg a földi világból illetve más rendszerpályákon át.

Ezeket mély transzállapotban élték meg, amit később álomszerűnek véltek. Végeredményben a titok a mai napig titok maradt, mert csak azok téphetik fel e pecséteket, kik lerakták a köveket.
Ebből pedig 5 fajnak kellene feltárnia létét. Mivel az elfogadásotok még nem olyan tökéletes, addig nem jönnek ezek világaiból a küldöttek. A vizuálisan elrendezett kivetítéseket információ formában adjuk meg számotokra. Ezeket tudatnotok kell a földi emberekkel!

Az epicentrumok és a hexa – vizuális informatikai végeredmények le vannak írva a hieroglifákban. Nem mindent pontszerűen kell értelmeznetek, végeredményben itt rossz az értelmezésetek, ugyanis a feltöltés a világ végezetéig működőképes. Az átjárhatóság szinte ezred másodperceken belül megindulhat. Részesei vagytok egységünknek. Vegyétek hát észre, hogy nem csak egyedül vagytok a világegyetemben! A fáraók a hierarchia rendszerben ezt tévhitként fogták fel és a társadalmuk elhitte, hogy ők állnak kapcsolatban az istenségekkel.

A hitük szerinti istenek úgy választottak személyeket, mint ahogyan teszik azt a mai napig is. Bárki lehet a jelöltjük, nem feltétlenül a rendszer első emberének kell lennie, így talán megértitek. Annyiban volt részük, hogy a titoknak tűnő helyen “lerakatként” való tárolásuk engedélyezett volt. Annak a korszakbeli életnek talán ez volt a legcsodálatosabb emberi érzése más galaktikák számára. Ez pedig nem más, mint az elfogadás, ha még isteneknek is nézték e világ lényeit. Más volt a tudományuk, szemléletük és életmódjuk. Bár rabszolgarendszerű társadalmuk érintett volt, mégis egyszerűsége kiemeli e korszakot. Ami tiszta, őszinte egységesen megformált és a tevékenységük, feladatuk által szabályozott rendezési formában létezett.

Közösnek tűnő munkáink inkább az orvostudomány területén voltak értendők. Ez alatt a belső szervek kivételének és mumifikálásának sterilizálását értem. Mivel nem akartátok elfogadni, hogy nem ettől fogtok visszajönni, ezért próbáltuk megértetni orvosaitokkal, hogy szükséges számotokra az életmódváltás, a vitazilálás, az intravénás extrahálás, de figyelmetek inkább a fáraók és családjaikra terjedt ki, ezért voltak ezek a kivételek.

Természetesen engedélyeztek bizonyos sejt elviteleket, melyeket a szervekből kivehettünk. Hozzáteszem, nem a mi akaratunk volt a mérvadó. Azt hitték, ha visszateszik ezeket a szerveket, újból életre fognak kelni, s ez által a mumifikálódik egyes területei is életműködésbe léphetnek.

Ennél az esetnél a sejtek újra regenerálódása és szaporodása volt a cél. Viszont azt már nem tudtuk megértetni e nemzedékkel, hogy csak akkor segíthetünk, ha kísérleteinket tovább folytatva vegyítjük fajainkat. De részükről ez nem volt megengedett, így nem dolgozhattak a kísérletekkel. A hálózat aprólékosan volt felépítve, melyet kikísérleteztek a közös fajból, ennek neve Dzsahuna.

Ez az a nemzetség, melyet az egyiptomi kor kezdetétől áttelepítettek egy másik létrendszerbe, síkra és dimenzióba. Úgyis mondhatnám, hogy párhuzamos világotok egyik létében megalkotott másotok, csak ez egy fejlettebb szféra. Persze feltehetnétek a kérdést önmagatokban, hogy mennyire vagytok kiközösítve más világoktól? Erre azt mondanám, hogy egyáltalán nem. Semmiben sem különbözik más létrendszerek elfogadásától, újrahasznosításától, vagy befogadásától. Stratégiailag adott és irányított, a rendszerek függő és független párhuzama, mely lehetővé teszi, valamint egységesíti feladatotokban és munkátokban az egymás felé történő fejlődést. Gyakorlatilag ez bármikor létrejöhet.

Nyitottságotok nem rendszerfüggő, hanem egymástól függetlenített és átjárható. Nem mondanám, vagy ismételném önmagam, hogy mennyire értékes a Ti fajotok. Elrendezhetőségetek nem olyan régen alakult ki, melyen már nincs szükség változtatni. Minden lehetséges alternatíván keresztülmentetek és jól vizsgáztatok. Fajotok az egyik primitívnek tűnő faj, mely egyszerű, értékhatáron túli lehetőséggel, illetve intelligencia hányadossal bír. A rendszerben függetlenítetten tér el és ezért az első helyre kerül.

Genetikai felosztásban még labilis e faj, de megfelelően lehet kódolni, az abszolutív rendjének megfelelően. Értékhatárok már nincsenek, minden úgy megy az Univerzumban, ahogyan működnie kell. Higgyétek el, nincs mitől félnetek! A létsíkok már régen redukálták hibáikat és várják az utasításokat, ha arra már felkészült a világ. Tudatára kell ébrednetek, hogy gépei vagytok az egységünknek, rendszerünknek, elméletünknek, melyben felosztási arányotok több mint 50%-át meghaladja. Persze ezt tudatilag is meg kell értenetek, hiszen az üzeneteink nem véletlenek!

Csatlakozzunk újból a mi kis történelmünkhöz: Nemzedékeink ifjainak és fáradhatatlan munkájának a gyümölcsei vagyunk. Az alapköveket ők rakták le nekünk. Kiépítették rendszerpályáinkat, melyek utazásainkat segítették elő. Tér-idő kicsúszásokat hajtottunk végre nap, mint nap, melyet nem kész akarva tettünk meg. Ebből sok szakmai és gyakorlati koordináta rendszer felosztására és pálya elméletre jöttünk rá. Segítségünk nem volt a véletlen egybefűzése, melyet sikerült értelmeznünk. Már pedig ha ebből tanultunk, sok más egyébből is fogunk.

Közben fajunk átváltozása folyamatosan ismétlődött. Nem tudtuk, mi az a betegség szindróma, ami idegi vagy pszichés, netalán szomatikus ráhatások eredményei lettek. Megpróbáltuk ezeket kiküszöbölni. Csaknem 12 nemzedékünket érintette, mire tökéletesedtünk. Most már elmondhatjuk, hogy a 16. nemzedék után optimalizálódtak génjeink. Utolértük önmagunkat és elfogadtuk másságunkat, csupán megszokás kérdése volt az egész. Valójában a légterünk, az atmoszféránk és táplálkozási szokásunk volt ebben döntő tényező. Ezen kívül megszámlálhatatlan problémánk volt még, melyeket hiánytalanul meg kellett oldanunk. Például a kis jövevényeink, kiket táplálnunk kellett.

Mivel a nők hormonjai és génállománya is visszaesett illetve lelassult, így gén homeopátia lépett fel. Nem volt tejtermelés az anyáknál – így peptid – lecitin denaturálásából nyert extraktumot dehidratáltuk – és a párlat végeredménye számukra megfelelő volt. Mivel étel készletünk csak egy nemzetségre volt elegendő, mindent fel kellett kutatnunk. Az első időkben az építkezések foglalták le népünket, melyek a biztonságunk végeredménye is volt egyben. Élelmezéseink aránya valamint születési és elhalálozási számunk statisztikája majdnem egyenlő volt. De népünk ereje csökkent, hiszen hosszú idő még felnő egy gyermek. A kezdet kezdetén sok ráhatás ért minket. Bolygónkon időhullámokban viharszerű becsapódások történtek, ami azt jelentette, hogy ezeket a problémákat is meg kellett oldanunk.​

Földi viszonylatban ez a jelenség a meteorit becsapódáshoz hasonlatos, ami szabályosan történik. Most már odáig jutottunk, hogy ki tudjuk számítani a becsapódás irányát, fokát, erősségét, mennyiségét és még idejét is. Egy körpálya rendszer hiányából adódóan lépnek fel ezek a természetes csapások, majd önmaguktól megsemmisülnek, hiszen ártalmatlanok. Mégis gyermekeinket óva intjük, ne legyenek kíváncsiak látványukra, ezért is építkeztünk kéreg alá. Ha még mindig hitetlenül olvassátok ezeket a sorokat, kérlek benneteket, egy kicsit gondolkozzatok el és próbáljátok megérezni igazunkat, létünket, valónkat! Nem kérünk senkitől segítséget, amennyiben megértitek az üzenetünket, akkor már érdemes volt papírra vetni.

Ezért menjünk vissza újból a múltba: Évmilliók története ez, melyek során számottevő népcsoportoknak kísértük végig történelmeit. Igazából egyik fajhoz sem kötődünk. Békésen élünk, bár nem mindig messze egymástól a galaxis rendszerekben. Sokszor nem is tudunk egymás létezéséről és másságáról sem. A Ti galaxis rendszeretekben több mint 300 fajcsoport él. Akikkel Ti már jó ideje kapcsolatban vagytok, az 52 faj, ők tudnak létezésetekről. Ebből 5 fajnak továbbra is látogatási joga van. A szerződésben benne foglaltatik, hogy az utazás e fajokkal bármikor létrejöhet, amennyiben úgy akarjátok. A testek genetikai kódját már régen áthangoltuk, ami az eddigiekben nem volt megfelelő, főként a tér-idő kifordulásos utazásoknál. Ugyanis a szervezetnek rá kell hangolódnia, nem csak az izomtónusoknak, melyek rugalmasak és elasztikusak. Az információk persze semmit nem mondanak a gyakorlatban, de elméletileg mégis összefüggenek, és aktivációs folyamatnak lehet kitéve.​

Ebben az esetben az elvitelek megfelelő számban engedélyezettek itt a Földön a kísérletekre és az absztrakciókra. Mert ezek a megfogható végeredmények, melyek a fizikai világban mégis eltérnek egymástól.

Nagyon sok a holografikus kivetítés, mely inkább közvetítő – kapcsolatfelvevő és általában irányított illetve bemutató jellegű. Itt betekintést nyerhet az érdeklődő, – más fajokkal vagy létekkel kapcsolatban – és ennek elfogadása szélsőségesen érinti az embereket. Az alany nem kíváncsiskodó helyzetben van, hiszen fél, ezáltal nem kész a befogadásra. (Ha netán beszélne környezetének, akkor bekategorizálják egy unintelligens körbe.)

Itt a fajok nem az intelligenciát veszik alapul, nekik teljesen mindegy, hogy ki az alany. Ha ők azt akarják, 1 perc alatt professzor vagy professzionális tudással rendelkezhet az illető, – nem kell bizonyítanunk – mert ez nektek is létfontosságú szerepet tölt be a fejlődéshez. A Földön így ért el eredményeket és sikereket jó pár ember. Ezek inkább történelmi szakaszok eredményei vagy kezdetei voltak, – jó szolgálatban, egymás segítségeként – ezért jelen vannak most is, mert kell a fejlődéshez. A társadalmatok irányított, ezért az elrendelt törvényszerűségek és felfedezések is fontosak.

Ha azt mondom lokomotív, mindenki ráhangolódik egyfajta fizikai törvényszerűségre, pedig univerzálisan kell érteni mindent, mert az egész világegyetem körforgásban van. Rövidesen annak az időnek kell elérkeznie, hogy a közvetlen kapcsolataink is rendeződjenek…

Szerző

Oldalak: 123