” A világ elfelejtett kinyilatkoztatni és az emberek nem tudják, hogy rajtuk kívül más fajok is léteznek. Nem csak mi élünk ezen a bolygón és az univerzumban, lehetnek más életek is. Minden napszakban van lehetőségünk ezt elmondani, de időt húzunk és a kapuk bezárnak.

Ennek kapcsán nagy felelősségünk van a világban, mert fajunk nem fogja sokáig bírni itt a földön. “A termesztett vírusok ellepik a világot, és ez rájuk nem fog hatni, de mi ránk sajnos igen.” Mindezt látva sokan átmentek már közülünk, és itt hagyták a földi létet. De mos itt az ideje kinyilatkoztatni; sok ember a bezárt ajtók mögé bújik és érthetetlenül ott fog meghalni. Nem nyit senki felé. Étele elfogy, munkája nem lesz, ezek a kapuk pedig bezárnak, mert nincs kapcsolatuk a felettes énnel. (Self) Mindenki éhen hal, ha nem figyel.

A takarítás akkor jó, ha utána tiszta marad a világ és nem szennyezi tovább a környezetét. Mit gondolsz, ahol megállt az idő oda benézhetünk? Lesz ott valaki? Mindez egy örök körforgás, egy játék, ami egy idő után visszaköszön… és ha nem figyelsz bent ragadsz! “

A tervező ír – alkot és egy kis idő után újra ír… Ez egy Halloween.

Itt a kapcsolatok összefüggnek, mert a jó szervezettséghez idő kell, de nem jól sül el.

Ennélfogva a helyzet adja magát, amit fel kell mérni, de nem kérünk számon senkitől semmit, mert félünk. Félelmet raknak az emberekbe, ezáltal a potencia növekszik. Azt gondoljuk, naprakész van minden, de sajnos tévedünk, mert nem vesszük figyelmebe a küldötteket.

Köszönöm, hogy időt szántál rám! 🙂